Május 9-én ünneplik a náci Németország fölött aratott szovjet győzelmet Oroszországban, de egy ukrán támadástól való félelem sok helyen a jelek szerint nagyobb, mint a „nagy honvédő háború" iránti nosztalgia.
Marija Lvova-Belova, aki ellen – az orosz elnökkel egyetemben – elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság, exkluzív interjút adott a Vice Newsnak, és tagadta, hogy törvénytelenül deportálták gyerekek ezreit Ukrajnából, és azt sem ismerte el, hogy agymosásnak tették ki őket.
A Financial Times vezető külpolitikai elemzője szerint egyedül Kína képes érdemi engedményekre kényszeríteni Moszkvát, ideértve, hogy vonuljon ki a megszállt területek egy részéről, és ne akarja teljesen tönkretenni Ukrajnát.
Páratlan, ami Oroszországban történt, hogy felszámoltak egy diktatúrát, majd pár évtized múltán visszaállították. Hogyan lehet ez? Jan Claas Behrends, a kelet-európai térség és a modern diktatúrák, a háborúk elismert kutatója a Frankfurter Allgemeine Zeitungban adott magyarázatot.
Angela Merkel volt német kancellár most kapta meg a legmagasabb állami kitüntetést, ami közvetlenül a távozása után még magától értetődő lett volna, ám az azóta eltelt idő több kérdést is fölvet politikája helyességéről.
A kritika, a humor és az érzelmek szemüvegén keresztül láttatja az eseményeket az egyik legismertebb politikai karikaturista, a francia Plantu, aki a Francia Intézetben a karikatúráiból készült kiállításának megnyitóján járt nemrég Budapesten.
Minden bizonnyal véget ért Milo Djukanovic montenegrói politikus közéleti pályafutása, miután április elején súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztáson. A jó harminc éven át meghatározó vezető távozása aligha oldja meg az egykori jugoszláv tagköztársaság hosszú ideje tartó belpolitikai válságát.
Közel húszezer ukrán gyereket deportálhattak a háború kezdete óta.
Vlagyimir Kara-Murza a 2010-es évek eleje óta egyre nyíltabban bírálta a Putyin-rendszert, szervezője ellenzéki megmozdulásoknak. Többször is mérgezéses tünetekkel került kórházba. Más ellenzékiekkel ellentétben azonban nem hagyta el Oroszországot, és az Ukrajna elleni invázió után továbbra is kritizálta a rezsimet.
Az elnöki szóvivő szerint ez egy újabb hazugság.
Az elmúlt egy hónapban vitasorozatot indítottunk a hvg360-on arról, milyen lehetséges kifutása van az orosz-ukrán háborúnak, mekkora esély van arra, hogy eszkalálódjon. Kérdés az is, hogyan alakul a világrend, mi lesz a térséggel és Magyarországgal, meddig marad elszigetelt az Orbán-kormány. A sorozat utolsó része hétfőn jön, ezért felelevenítettük az eddigi beszélgetéseket.
Egyszerűbben juthat viszont állampolgársághoz az, aki legalább egy évig szolgál az orosz hadseregben.
Az EU a következő hónapokban kíván tárgyalni arról, hogy feketelistára tegyék-e az orosz atomenergia-biznisz kulcsvállalatát, a Roszatomot, írja a lap szerzője, Makszim Kirejev.
Ne legyünk szégyenlősek, állítsuk vissza a sztálini elnyomást – sürgeti az orosz képviselő.
2024-ben Joe Bidennek nyernie kell ahhoz, hogy ne omoljon össze az a világ, amelyet át akarunk adni a gyerekeinknek, írja a többszörös Pulitzer-díjas Thomas Friedman a New York Timesban. Szerinte nagyon nem mindegy, mit tehet hozzá az elnök győzelméhez Kamala Harris, akivel ismét együtt indulna a versenyben mostani posztjáért.
A döntés máris érint két céget, egy német és egy finn vállalkozást.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ebben az ügyben előrelépés "eddig nemigen látható".
Nyikolaj Peszkov álnéven lehetett tüzér Luhanszkban, független forrás azonban nem tudta megerősíteni a katonai múltját.
Bár nem kizárt, de az uralkodó álláspont szerint kicsi az esély arra, hogy nukleáris háborúvá fajuljon az orosz-ukrán konfliktus – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Borhi László történész. A történelem során többször is felmerült egy nukleáris háború veszélye, ami rossz döntések nem szándékolt eredménye lehet. Az ettől való félelem társadalmi pszichózishoz vezet, nem jó ezzel ijesztgetni az embereket. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat záró része.
